Pajzsoscankó (Philomachus pugnax)
Észak-Európától Kelet-Szibériáig költ. A madarak többsége Afrikában a Szaharától délre telel át. Tömegesen átvonuló parti madarunk. Tavaszi vonulása sokszor már februárban elkezdődik, március folyamán egyre nő számuk, a hónap vége felé már ezres tömegekben tartózkodnak szikes pusztáinkon mind a Kiskunság, mind a Tiszántúl területein. Magyarországon csak alkalmi költőfaj, de nagy tömegekben vonul át az országon.
E madár hímének hossza 26-30 centiméter, a tojóé 20-24 centiméter, a szárnyfesztávolságuk 48-58 centiméter közötti. A hím testtömege 130-230 gramm, a tojóé 70-150 gramm. Nyáron a kifejlett hímek „fülpamacsot” és hatalmas tollgallért növesztenek, amelynek színe változó: lehet fehér, vöröses, vörösbarna, kékes vagy fekete. Násztollazatát hangulatának megfelelően felborzolja vagy lesimítja a madár. Télen eltűnik a díszes tollruha. A tojó egész évben szürke-barna pettyes, ezért télen a hímhez hasonlít, de lényegesen kisebb termetű. Nyáron, amikor a hím díszes tollazatot visel, könnyű megkülönböztetni a nemeket. A tojó lába narancsszínű. A pajzsoscankó kis feje hosszú nyakon ül, csőre alig észrevehetően lefelé görbül, és a többi parti madáréhoz képest rövid. Keskeny fehér szalag húzódik a hosszú, széles szárnyon, és a farok rajzolata is fehér. A madár röpte lassú.
Társas, nappal aktív. A hím és a tojó gyakran külön él, és csak párzáskor találkoznak. Tápláléka vízi rovarokból, kagylókból, csigákból és magvakból áll. Legfeljebb 11 évig élhet.
A pajzsoscankó az ivarérettséget 1-2 éves korában éri el. A költési időszak május-augusztus között van. A fészekaljban négy olajzöld tojás található, melyeket kis fekete vagy zöldesbarna foltok tarkítanak. A tojó ezeken három hétig kotlik. A fiatal madarak röviddel kikelésük után elhagyják a fészket, és 25 naposan röpképessé válnak.
