1111
Attribute Type Value
input object[eZSimplifiedXMLInput] Object
>input_xml string 'Az Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legnagyobb része Szolnok térségében található. Teljes kiterjedése 9452 hektár. A kirándulókra a ligeterdők mellett a szelíd szépségű holtágak gyakorolják a legnagyobb hatást. Rajtuk keresztül napjainkig nyomon lehet követni a Tisza mederváltozásait, másrészt a szabályozás előtti hatalmas mocsárvilág életközösségeinek utolsó maradványait. '
>aliased_type boolean false
>aliased_handler object[eZSimplifiedXMLInput] Object
>edit_template_name string 'ezxmltext'
>information_template_name string 'ezxmltext'
output object[eZXHTMLXMLOutput] Object
>output_text string '

Az Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legnagyobb része Szolnok térségében található. Teljes kiterjedése 9452 hektár. A kirándulókra a ligeterdők mellett a szelíd szépségű holtágak gyakorolják a legnagyobb hatást. Rajtuk keresztül napjainkig nyomon lehet követni a Tisza mederváltozásait, másrészt a szabályozás előtti hatalmas mocsárvilág életközösségeinek utolsó maradványait.

'
>aliased_type boolean false
>aliased_handler object[eZSimplifiedXMLInput] Object
>view_template_name string 'ezxmltext'
pdf_output object[eZPDFXMLOutput] Object
>output_text string ' AzAlföldegyiklegjelentősebbtermészetiértékeaKözép-TiszaiTájvédelmiKörzet,melyneklegnagyobbrészeSzolnoktérségébentalálható.Teljeskiterjedése9452hektár.Akirándulókraaligeterdőkmellettaszelídszépségűholtágakgyakoroljákalegnagyobbhatást.RajtukkeresztülnapjainkignyomonlehetkövetniaTiszamederváltozásait,másrésztaszabályozáselőttihatalmasmocsárvilágéletközösségeinekutolsómaradványait. '
>aliased_type string 'ezpdf'
>aliased_handler object[eZSimplifiedXMLInput] Object
>view_template_name string 'ezxmltext'
xml_data string '
Az Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legnagyobb része Szolnok térségében található. Teljes kiterjedése 9452 hektár. A kirándulókra a ligeterdők mellett a szelíd szépségű holtágak gyakorolják a legnagyobb hatást. Rajtuk keresztül napjainkig nyomon lehet követni a Tisza mederváltozásait, másrészt a szabályozás előtti hatalmas mocsárvilág életközösségeinek utolsó maradványait.
'
is_empty boolean false

Kezdőlap / Tájvédelmi körzetek és élőviláguk / Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet

Keresés

A hét kérdése

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Hirdetés

Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet

Csatlóholtág, Kőtelek-Tiszasüly

Csatlóholtág, Kőtelek-Tiszasüly

Az Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legnagyobb része Szolnok térségében található. Teljes kiterjedése 9452 hektár. A kirándulókra a ligeterdők mellett a szelíd szépségű holtágak gyakorolják a legnagyobb hatást. Rajtuk keresztül napjainkig nyomon lehet követni a Tisza mederváltozásait, másrészt a szabályozás előtti hatalmas mocsárvilág életközösségeinek utolsó maradványait.

A táj állatvilága rendkívül gazdag és változatos, különösen madarakban gazdag. A tájvédelmi körzet Kisköre és Tiszaug között két részletben, összesen 136 km hosszú folyószakaszon öleli fel a Tisza hullámterét. Az északi szakasz a kiskörei vasúti hídtól a szolnoki vasúti hídig, a déli szakasz pedig Tószeg vonalától a tiszaugi hídig tart.

A fokozottan védett terület a Pélyi madárrezervátumot, az Óballai és a Vezsenyi Természetvédelmi Területet, valamint a tiszakécskei partifecsketelepet foglalja magában.

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet a Natura 2000 hálózatba tartozik, mind az élőhelyirányelv, mind a madárvédelmi irányelv szerint, beleértve a védelemre tervezett tiszajenői és kőtelki területeket is. A folyószabályozás és a mentett oldal felszántása miatt az egykori ártér természetes élővilága a Tisza-völgy nagy részén a hullámtérre szorult vissza. Sajnos a hullámtér jelentős részét is tájidegen növények, például nemesnyár ültetvények foglalják el. Az iparszerű növénytermesztés és az istállózó állattartás háttérbe szorították az ártéri gazdálkodás hagyományos formáit (halászat, legelő- és rétgazdálkodás, méhészet, ártéri gyümölcsészet, stb.), pedig ezek a biológiai sokféleség megőrzésével összeegyeztethetőek lennének.

A Tisza, s mellékfolyóinak szabályozását követően az Alföld képe gyökeresen megváltozott. A szabályozás előtti vadvízország – mely napjainkban talán csak a Duna-deltához hasonlítható – több mint száz éve a múlté. A mocsarak kiszárítása, felszántása, a folyó nagy kanyarjainak átvágása gyökeresen változtatta meg az Alföld arculatát. Ekkor pecsételődött meg a keményfás ligeterdők sorsa is. A megváltozott vízjárási viszonyok (a vízszint megnövekedett kilengései) nem kedveztek a tölgy-szil-kőris ligeterdők felújulásának. Helyüket fokozatosan a fűz-nyár ligeterdők foglalták el. Kialakult egy másodlagos, szegényebb, kietlenebb, s elsősorban gazdasági érdekeket szolgáló táj. Mindezek ellenére a hajdani élővilág számtalan képviselője találta meg életfeltételeit az ártéri erdőkben, a hullámtéri gyepekben, a holtágakban és mocsárrétekben.

Az emberi beavatkozások következtében kétféle holtág képződött: a gát külső oldalán az úgynevezett mentett oldali, míg a folyó felöli oldalon hullámtéri holtág alakult ki. Közülük a mentett oldaliak a nagyobbak, de ugyanakkor a kevésbé értékesek. Mivel ezeket függetleníteni lehetett a Tisza vízjárási szeszélyeitől, hamar megtalálták hasznosítási módjait. Legtöbbjükből halastó lett, majd partjaikat kiparcellázva megjelentek a hobby kertek. Nem véletlen, hogy ezek közül egy sem került a tájvédelmi körzeten belülre. Maradtak tehát a szelíd szépségű hullámtériek. Állapotuk változó, de többségük haldoklik. Létüket a mederben egyre jobban felhalmozódó iszap veszélyezteti.

Védett holtágaink Északról lefelé haladva a következők: Heves megyében Pély határában a már említett Patkós. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tiszaroff és Tiszabő között a Gólyi-tó, Tiszasüly Kőtelek között a Csatló, Törökszentmiklós határában a Pityóka, Besenyszög határában a Szórói Holt-Tisza, Szolnoknál pedig a Kovácsi Holt-Tisza.