A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.
Az egyes Nemzeti Park Igazgatóságok a működési területükre eső nemzeti park mellett ellátják valamennyi tájvédelmi körzet és országos jelentőségű természetvédelmi terület természetvédelmi kezelését is.
Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet
A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet 1982-ben alapították a Szatmári- és a Beregi sík területén. A védetté nyilvánítás célja a tájvédelmi körzet területén a védett növény- és állatfajok, a természetes növénytársulások, a jellegzetes tájképi adottságok, a táj jellegét meghatározó felszíni formák, felszíni vizek, gyepek és egyéb mezőgazdasági területek, erdők, fasorok megóvása és fenntartása.
Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet
Az Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legnagyobb része Szolnok térségében található. Teljes kiterjedése 9452 hektár. A kirándulókra a ligeterdők mellett a szelíd szépségű holtágak gyakorolják a legnagyobb hatást. Rajtuk keresztül napjainkig nyomon lehet követni a Tisza mederváltozásait, másrészt a szabályozás előtti hatalmas mocsárvilág életközösségeinek utolsó maradványait.