Pénzes pér (Thymallus thymallus)
Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él. Állományai többfelé nagyon megfogytak és Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved.
Testhossza 25-35 centiméter, maximum 60 centiméter. Teste mérsékelten nyújtott, oldalról lapított, feje kicsi, szeme nagy és az orra hegyes. Mindkét állkapcsán ülnek fogak. A hátúszó jóval a hasúszók eleje előtt kezdődik; a hím hát- és farok alatti úszója, valamint hasúszói hosszabbak a nőstényénél. Hátoldala szürkészöld vagy kékesszürke, oldalai és hasoldala az ezüstfehértől a sárgaréz színűig változik, ívás idején bíboros csillogással. Hátán és oldalain 3-5 sorban elszórt sötétebb zöldes-lilás foltok vannak. Szürke színű hátúszóján 4-5 sorban elhelyezkedő vörhenyes szemfoltok vannak. A páros úszói sárgásak, pirosas árnyalattal. Ívási időszakban a hímek oldala megváltozik és vörhenyes árnyalatúra vált.
Tápláléka férgek, csigák, vízi és repülő rovarok, apró halak és ikrák.
március és június között ívik 6-8 ° C-os hőmérsékletű vízben. A hímek a második, a nőstények a harmadik éves korukban lesznek ivarérettek. Az ikrás az elöntött kavicszátonyon gödröt kapar és a 2,5-4 milliméter átmérőjű ikrákat a megtermékenyítés után kaviccsal takarja be. Az ikrák száma 3000-6000 között van. A 8-9 mm hosszú lárvák 20-30 nap múlva bújnak elő.
Különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, ezért azon fajok közé tartozik, melyek az elsők között tűnnek le a vízminőség romlása estén.
