978
Attribute Type Value

Kezdőlap / Magyarország állatvilága / Halak / Petényi / Magyar márna

Keresés

A hét kérdése

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Petényi / Magyar márna (Barbus meridionalis (peloponnesius))

Fokozottan védett
Eszmei értéke: 100 000 Ft

Címkék: Petényi / Magyar márna , védett állat , halak , Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet

A nálunk endemikus (bennszülött) hal elterjedési területének központja a Duna és vízgyűjtő rendszerébe tartozó folyókra esik. Hazánkban a Tisza, az Ipoly a Maros és a Szamos az élőhelyei. Tipikus folyóvízi hal a tiszta szennyezésektől mentes, gyors folyóvizet szereti.

Kifejlett példányainak testhossza nem haladja meg a 20-25 centimétert és a 20 centiméternél nagyobbak kifejezetten ritkák. Megnyúlt, nagyjából hengeres testű hal, de a feje fölülről, a farok része oldalról enyhén lapított. Bajuszszálai felső állkapcsának elején kettő rövidebb, szájszögletében egy-egy hosszabb bajuszszál található Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak övezi. Orra hosszú és túlér a száján, szeme közepes nagyságú. Alapszíne a sárgásfehér, háta barnás fekete vagy sötétszürke, testoldalain ezüstös alapon barna gyakran egymásba folyó nagy foltokat visel, amelyek a has úszókat kivéve, a többi úszókra is ráterjednek. A hal színét, befolyásolja a környezete, ezért vízterületenként eltérő árnyalatú változatai vannak.

Általában a mélyebb részeken található és igazi élettere a kavicsos-homokos mederfenék. Két víz találkozásánál szeret lenni és a nagyobb kövek melletti csendesebb rész is kedvelt búvóhelye. Csoportosan összeáll fajtársaival és korosztályonként elkülönítve együtt mozognak. Fenéklakó életmódot folytat, melyet igazol alsó állású szája is. A kikelt ivadékai még algákat és vizi növényeket fogyasztanak. Kifejlett példányai már mindenevők ezért vegyes táplálékot fogyasztanak így férgek, rovarlárvák, ikrák, csigák és egyéb gerinctelenek mellett, jelentős arányban magvakat és elpusztult növényi részeket is fogyaszt.

A hímek (3-4 év) előbb lesznek ivarértettek, mint az ikrások (4-5 év). A nász időszakában fehér hasuk halvány rózsaszínre vált át. Ívása májustól-júliusig tart, egy-egy nőstény 1-2 ezer 1,5-2 mm átmérőjű, fehéres-sárgás színű ikrát rak, mely jól ragad a meder kavicsához, kövéhez. A víz hőmérséklete befolyásolja szaporodásukat, hiszen csak 16-17 Celsius körüli vízhőmérséklet esetén ívnak és ez a megfelelő az ivadékok kikelésének is, melynek időtartama 10-14 nap. A lerakás és a kikelés közötti időszak alatt beállt változásokat nem tűri a faj, ezért a hőmérséklet változása és a vízhozam csökkenése az ikrák elpusztulását eredményezi.