A puhatestűek törzse az ősi laposférgekből fejlődött ki, párhuzamosan a gyűrűsférgekkel, testükben nem alakult ki szelvényezettség. A gyűrűsférgeknél fejlettebbek, hiszen emésztőmirigyeik vannak, külön légzőszervvel rendelkeznek, van szívük és érzékszerveik is egész fejlettek. Testtájaik is vannak: fej, láb, köpeny és zsigerzacskó.
Elterjedésüket nagyban elősegítette a a ház vagy a teljes testet beborító héj kialakulása. Ez először feltehetőleg az erős hullámverés ellen védett, e mellett hatékony volt a ragadozókkal szembeni védelemben. A csigák háza apálykor a kiszáradás ellen is védelmet nyújtott, így a szárazföldön is kezdtek elterjedni. A háznak azonban hátrányai is vannak: nehézkes a vele való mozgás. ( A gyors mozgású fejlábúakban elcsökevényesedett.) A puhatestűeknek három osztálya van: kagylók, csigák, fejlábúak.
Kagylók osztálya:
Kivétel nélkül vízben élnek. Köpenyük két teknőből álló héjat választ el, ezen belül helyezkedik el a kagyló teste. Fejük elcsökevényesedett, csak a szájnyílásuk és a körülötte lévő érzékelő sejtek maradtak meg. Lábuk izmos, a héjból kidugható, lassú helyváltoztató mozgásrajteszi képessé az állatot. Zsigerzacskójuk tartalmazza belső szerveiket. A víz átszűrésével táplálkoznak, szerves törmelékeket, kisebb élőlényeket kiszűrik és megemésztik.
Csigák osztálya:
A kagylóknál fejlettebbek. Vázuk egy darabból áll, legtöbbször felcsavarodott, szintén a köpeny választja ki. Egyes fajoknál elcsökevényesedett és teljesen eltűnt. Hasoldalukon található lábuk, melynek segítségével az általuk kiválasztott nyálkarétegen haladnak féregszerű mozgással. A nyálkaréteg egész testüket bevonja, véd a kiszáradás ellen. Testük első vége a fej, ezen található a szájnyílás és a tapogatók. Reszelőnyelvükkel könnyen felaprítják a növényi táplálékot. Vannak köztük ragadozók és dögevők is. Vízben és szárazföldön is élnek.
Fejlábúak osztálya:
A puhatestűek legfejlettebb osztálya, kivétel nélkül csak tengerben élnek. Lábaik a szájnyílás körül helyezkednek el, az a test feji végével együtt az úgynevezett fejlábat alkotja. Többségüknek nincs külső meszes váza, sok esetben a faj testében a bőr alatt lehet megtalálni annak maradványát. A legtöbb fajnál tapadókorongok is előfordulnak. Mindegyik faj ragadozó, halakkal, rákokkal, csigákkal, kagylókkal táplálkoznak. Idegrendszerük fejlett, erre kép és színlátásra is alkalmas szemeikből is következtethetünk.
Tartalomjegyzék
Kültakaró
A puhatestűek kültakaróját mirigyekben gazdag csillós egyrétegű hengerhám alkotja. A mirigyek váladékától testük mindig nyálkás. A nyálka megköti a levegő nedvességét, így nem engedi kiszáradni a vékony hámrétegen át a szárazföldi csigákat.
Tovább...Mozgás
A puhatestűek bőrizomtömlővel mozognak. A csigák talpán jól megfigyelhető a perisztaltikus mozgás. A tengeri meztelen csigák testük hullámzó mozgásával, férgekhez hasonlóan haladnak előre.
Tovább...Táplálkozás
A puhatestűek sejten kívül emésztenek, azaz sejtjeik csak a megemésztett, lebontott tápanyagokat veszik fel. A puhatestűeknél jelenik meg az emésztőnedvet termelő középbéli mirigy, amely az emésztésen kívül a felszívásban is részt vesz.
Tovább...Légzés
A kagylók, vízicsigák és a fejlábúak kopoltyúval lélegeznek. Ez a kültakarónak egy olyan kitüremkedése, melyet vékony laphámsejtek borítanak. Ez a laphám nagyon sérülékeny. A csigák és a fejlábúak a köpenyüregbe "rejtik" kopoltyújukat.
Tovább...Keringés
A puhatestűeknek nyílt keringési rendszere van. Ez azt jelenti, hogy megszakad az érrendszer folytonossága, a verőerek nem folytatódnak hajszálerekben, a testfolyadék a szövetek közti térbe kerül. Itt végbemegy az anyagcsere, a testfolyadék gyűjtőerekbe szedődik össze, majd innen a légzőszervbe kerül.
Tovább...Kiválasztás
A puhatestűek kiválasztószervei különbözők és bonyolultak. Kiválasztószervüket módosult vesécskének (Bojanus-féle szerv) nevezzük, bár nem a gyűrűsférgek vesécskéjéből alakult ki.
Tovább...Szaporodás
A kagylók és a csigák többnyire hímnősek, a fejlábúak váltivarúak. A kagylók ivarmirigyei a vízbe ürülnek, külső megtermékenyítéssel szaporodnak. A csigák és a fejlábúak belső megtermékenyítésűek.
Tovább...Érzékszervek
A kagylók kemo-, mechano-, és termoreceptorokkal (kémiai, mechanikai és hőhatást érzékelő sejtcsoportokkal) rendelkeznek. Több kagylófajnak a köpenyszegélyén szeme is van. A csigák egyes fajainak két pár tapogatója van.
Tovább...Idegrendszer
A puhatestűeknek dúcidegrendszere van. Minden testtájnak van saját dúca (fejdúc, lábdúc, köpenydúc, zsigerdúc). A fejlábúak idegrendszere a gerinctelenek között az egyik legfejlettebb. Dúcaik egymáshoz közel, esetleg összeolvadva helyezkednek el. Néhány fajnál porcos tok is védi.
Tovább...
