A puhatestűek sejten kívül emésztenek, azaz sejtjeik csak a megemésztett, lebontott tápanyagokat veszik fel. A puhatestűeknél jelenik meg az emésztőnedvet termelő középbéli mirigy, amely az emésztésen kívül a felszívásban is részt vesz.

A kagylók a vízből szűrik ki táplálékukat, mely korhadó, bomló anyagokból, baktériumokból áll. Nagy szerepük van a vizek tisztításában. A kagylók emésztőnedve szilárd, kristálynyélnek nevezzük. Utóbelük áthalad a szívburkon.

A csigák nagy része növényevő, de dögevők, ragadozók is vannak köztük. A ragadozók petéket, más csigafajokat, gilisztákat esznek. Reszelőnyelvük (radula) van, melyen több sorban elmeszesedő fogak sorakoznak. Ezek a szájüreg kemény boltozatához súrlódva végzik a táplálék aprítását. A táplálék a nyelőcsövön és a gyomron keresztül a középbéli mirigybe jut.

A fejlábúak mindegyike ragadozó. Nyálmirigyük a zsákmány elpusztításához szükséges mérget termel.