309
Attribute Type Value

Kezdőlap / Nemzeti parkok és élőviláguk / Hortobágyi Nemzeti Park / Védett és fokozottan védett állatok / Hüllők / Fürge gyík

Keresés

A hét kérdése

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Fürge gyík (Lacerta agilis)

Védett
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Címkék: Fürge gyík , védett állat , hüllők , Hortobágyi Nemzeti Park

Leggyakoribb hazai gyíkfajunk. A magas füvű, nedvesebb területeket, a napos lejtőket, a nyílt vagy csak kevéssé bokros réteket, gyepeket különösen kedveli. Hazánkban sík-, domb és hegyvidéken mindenütt gyakori, a lakott településektől az erdőszélekig.

A fürge gyík általában 20-23 centiméter hosszú, de akár a 27 cm-t is elérheti. Teste zömök, farka ellenben meglehetősen hosszú kb. 1,5 szerese a testének, a nősténynél rövidebb. Végtagjai vastagok, feje széles és rövid. A nemek méretüket tekintve hasonlóak, de színezetük alapján könnyen meg lehet őket különböztetni. A hím oldala zöldes, párzási időben élénk fűzöld, háta két élén sötétbarna sáv fut, amelynek a közepén világos, fehéres foltok sorakoznak. Hasoldala kékes vagy zöldes fehér, porcelánszínű, fekete pöttyökkel, végtagjai az oldalával megegyező színűek. Combpórusai feltűnőek, nagyobbak, mint a nőstényé, kilátszik belőlük a nemek közötti jelzéshez használt viaszos illatanyag. A nőstény háta a híméhez hasonló, de oldalán kevés a zöld szín, inkább az is barnás, szürkés vagy sárgás árnyalatú. Hasa élénksárga, halvány vajszínű vagy fehér, fekete pöttyökkel. A fiatal egyedek színe eltér az öregekétől, egyszínű barnák, oldalukon sötéttel keretezett fehér szemfoltok sorakoznak.

Október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik, bár meglehetősen korán megkezdi táplálék- vagy párkereső körútját. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, sáskák, bogarak, százlábúak, méhek, darazsak, poloskák sőt gyakran kisebb gyíkokat is elejt. Egész nap aktív, bár az erős napsütést inkább kerüli. Szeret a fűcsomók közti nyílt foltokon napozni, és jól viseli mind a magas, mind a viszonylag alacsony hőmérsékletet.

A párzási időszak májusban érkezik el, ilyenkor az esetleg összetalálkozó hímek vehemens, bár komolyabb sérüléssel sosem járó harcot vívnak, melynek legfeljebb egy-egy alapvetően is ledobható farok esik áldozatul. Kb. 5-6 hét után ássa el nőstény puha héjú tojásait az avar vagy kövek alá. A rejtekhelyre később földet is kapar, hogy melegen tartsa a 8-12 tojást. A kelési idő a hőmérséklettől függ, de általában két hónap. A fiatal fürge gyíkok július-augusztus fordulóján kelnek ki, és azonnal megkezdik önálló életüket, az idősebb egyedeknél általában később is vonulnak telelni. A fürge gyík az időjárástól függően október második felétől március közepéig telel az avarban, kövek alatt, fagymentes helyeken.

A rézsiklók, a sünök, a madarak, az egerészölyv, a sün és házimacskák pusztítják, ezenkívül az ember és az időjárás is. Az ember elpusztítja az élőhelyeit, míg a szélsőséges időjárási viszonyok meghatározzák a tojások számát. A gyom- és rovarírtókkal kezelt területekről szintén kipusztulnak. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett.