Tövisszúró gébics (Lanius collurio)
Eurázsia területén található. Jellemző élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsösök, árokszéli bokrok. Hazánkban a Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható. Leggyakoribb a bokros legelőkön, karszt-bokor erdőkben, mezővédő erdősávokban, erdőszéleken. Csendesebb városi parkokban, temetőkben is költ. Vonuló madár.
A telet Afrikában tölti. Magyarországon áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő.
Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 25–35 gramm. A nemek eltérőek. A hímek hátoldala vörösbarna, fejük szürke, a szem körül fekete maszk látható, hasoldaluk halvány rózsaszín futtatású. A tojók rejtőszínezetűek, hasoldaluk halványan harántcsíkozott.
Többet öl, mint amennyit elfogyaszt és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, „karóba húzza”, hogy később amikor ismét megéhezik és a friss préda megszerzésére nem kedvező az idő, a felpeckelt fölösleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, cserebogár, repülő méh, néha - néha apró termetű gerinces is.
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár hordja, de főként a tojó építi be. A fészket többnyire alacsonyan (20-200 cm) építik galagonya-, vadrózsa-, kökény-, líciumbokrokban. Bokrosok híján kivételesen nádban is költ. A tojó naponta rak egy tojást, a fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik és 14-16 napig tart.