Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása lehetővé tette, hogy az önkormányzatok a jövőben ebadót vessenek ki. A harapós kutyák után 20 ezer forintot is fizethetnek gazdáik. Az ivartalanított, örökbefogadott és őshonos magyar fajták után nem szedhető adó.
Eddig nem volt olyan normatív alap, amelyből az állatvédők fedezhették volna a költségeiket, az ebadó talán segít ebben. E mellett felelős állattartásra ösztönözheti az embereket – az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint. Az állatvédők örömmel fogadták a jogszabályok szigorítását. Eszerint az önkormányzatok a jövőben legfeljebb 6000 forintos kutyaadót vethetnek ki. Nem szedhető adó az ivartalanított ebek és az őshonos magyar kutyafajták után.
Az Orpheus szerint a problémák megoldásához elsősorban a lakosság szemléletmódváltása szükséges: a felelőtlen állatszaporítást kellene megfékezni. Sokan túl sok kutyát tartanak otthon, nem tudnak megfelelő körülményeket biztosítani, majd megunt házi kedvenceiket az utcára dobják. – A chip is kötelező lenne, de sokan arra is legyintenek. Miért lenne másként az adóval? Sokan inkább kifizetik majd azt a 6000-et, mint hogy ivartalanítsák a kutyájukat. Egy műtét jobb esetben is többe kerül 10 ezer forintnál – vélekedett egy kutyatartó. Egy másik kutyatartó szerint az aki tényleg szereti kutyáját nem fogja az adó miatt utcára tenni kedvencét.
Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, akinek a kutyáját veszélyesnek minősítik – ez esetben az adó mértéke 20 ezer forint is lehet. A törvény szerint veszélyes az a kutya, amelyik fizikai sérülést okozott, vagy fizikai vagy pszichés állapota alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhat. A szakemberek kételkednek: nem tudják elképzelni, hogy lehet ezt megállapítani egy ebről. Az agresszivitás ugyanis fajtától független. Egy kisméretű tacsi is okozhat fizikai sérülést, ha nem megfelelően foglalkoztak vele.
Kivételek:
A törvény szerint nem kell adót fizetni a kuvasz, a komondor, a magyar vizsla, a puli, a pumi, a mudi, a magyar agár és az erdélyi kopó után. Adómentességet élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető,rokkantsegítő vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított ; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.
A jogszabály-módosítás örvendetes hozadéka lehet viszont, hogy remélhetően többen ültetnek majd chipet a kutyájuk bőre alá. E jelölés ugyanis mentesít az ebadó fizetése alól. Az így beazonosítható ebek nagyobb biztonságban lehetnek, mert ha elvesznek, nagyobb az esély, hogy megtalálják a tulajdonosukat, nem jön el számukra a kóborlással járó "kutyavilág".
A rendelet az állatok ivartalanításának elterjesztését is felgyorsíthatja. A miénknél fejlettebb állattartási kultúrát képviselő angolszász országokban például a házi kedvencek nagyobb hányadánál ily módon előzik meg a nem kívánt szaporodást, míg nálunk a kisállatok legfeljebb a 40-50%-ánál élnek a gazdák e családtervezési technikával. Enélkül pedig csak szenvedéssel járó, méltatlan élet vár a világra jövő utódok sokaságára.
A kutyatartás elsősorban nem jogszabályok, hanem felelősségérzet, józan ész, empátia, a közösségi élet általános íratlan szabályai követésének kérdése!
Hozzászólások