A WWF idén ünnepli 50. születésnapját
A WWF idén ünnepli 50. születésnapját, a WWF Magyarország csapata pedig már 20 éve küzd a hazai természetvédelemért. Ebből az alkalomból fogadjátok szeretettel születésnapi kisfilmjüket .
A WWF 1961. szeptember 11-én alakult meg egy svájci kisvárosban, Morges-ben a Vadvédelmi Világalap World Wildlife Fund néven. A szervezet jelképe az Óriáspanda. A WWF politikai pártoktól és világnézeti szemléletektől független társadalmi szervezet, amelynek fő célkitűzése az élővilág sokféleségének megőrzése, az erőforrások fenntartható módon történő hasznosítása és a környezetszennyezés csökkentése.
A szervezet tevékenységeit azokra az ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású és szennyező anyagok csökkentésével. Így próbálja elősegíteni a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatát, megóvva a természet értékeit a jövő generációi számára.
A hatvanas években a WWF tevékenykedett a Galapagos-szigetek élővilágának megmentéséért, ekkor kezdődött el a jávai orrszarvú védelmi program.
A hetvenes években indították el a tigrisvédelmi programjukat, a WWF támogatásával jött létre a Ramsari egyezmény, a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelmére. A hetvenes években kapcsolódott be a WWF a CITES nemzetközi egyezmény megfogalmazásába, mely a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok védelmét tűzte ki céljául. Ezen kívül ebben az évtizedben írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt.
A nyolcvanas években kezdődött meg a WWF óriáspanda védelmi programja, valamint eben az évtizedben indult el a Botanikus Kertek Természetvédelmi Stratégiája, melynek célja a botanikus kertek nemzetközi hálózatának kiépítése volt. Az 1986-os 25 éves jubileumára a WWF nemzetközi konferenciát szervezett, melynek során megállapodtak az öt világvallás képviselőivel, így szövetségre lépett a vallás és a természetvédelem.
A kilencvenes években a WWF főképp lobbitevékenységet folytatott, munkájuk eredményeképp jött létre számos nemzetközi egyezmény, többek között a Biodiverzitás Védelmi Egyezmény, a Kyotói Egyezmény és a Stockholmi Egyezmény. Kidolgozták a fenntartható erdőgazdálkodás (FSC) és a tengeri gazdálkodás (MSC) minősítő rendszerét. A WWF eddig több, 300 országos és nemzetközi jelentőségű védett terület kialakításában vett részt, számos fajt mentett meg a kihalástól.
A Föld órája a WWF által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján megrendezésre kerülő nemzetközi esemény. A kezdeményezés során arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára. Az akció célja a figyelemfelhívás, minél több emberhez eljuttatni a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességének gondolatát. A kezdeményezés 2007-ben Ausztráliából indult, és 2008-ra nemzetközivé vált.
Édesvizek védelme:
A WWF programjai között az édesvízi ökoszisztémák és az óceánok kiemelt fontossággal bírnak. Külön programot dolgoztak ki a Nagy-korallzátony megőrzésére, illetve a Földön valaha élt legnagyobb faj, a kékbálna védelme. Az édesvíz védelmi program célja, hogy az édesvízi élőhelyek világszerte védelem és fenntartható kezelés alá kerüljenek.
Erdők védelme:
Az erdők a világ szárazföldi biológiai sokféleségének 2/3-a számára nyújtanak otthont, köztük olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a gorilla, az orangután, a tigrisek és a panda. Ezen életközösség fennmaradását az illegális fakitermelés, az erdőtüzek, a gazdasági célú ültetvények és a klímaváltozás veszélyezteti.
A WWF erdőprogram célja 2010-re 75 millió hektár új védett erdőterület létrehozása, nemzeti parkok alapítása. A védelem alá vont területeken a hatékony és természetbarát erdőkezelési eljárások alkalmazása a cél. A már letarolt területeken erdősítést és helyreállítást végeznek, például Kelet-Afrikában (Kenya, Madagaszkár, Tanzánia), Ázsiában (India, Kína, Vietnam), a Földközi-tenger térségében (Portugália,Marokkó), Latin-Amerikában (Argentína, Brazília és Peru), és a Csendes-óceánon, Új-Kaledóniában.[8] A terepi munkák mellett a WWF szakértői részt vesznek az erdők védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok alkotásában, kutatásokban, a társadalom tájékoztatásában és mintaprogramok kidolgozásában.
Óceánok, partvidékek védelme:
A WWF programjának célkitűzése az óceánok rendkívül gazdag élővilágának megőrzése, különös tekintettel a kékbálnára, ezen kívül a túlhalászás és a szennyezések megelőzése. Ennek érdekében megpróbálja kialakítani a hosszútávon fenntartható halászat feltételeit, valamint a kontinensektől távoli vizeken is természetvédelmi területeket kívánnak létrehozni. A tervek szerint a jövőben a Föld óceánjainak legalább 10%-a ilyen természetvédelmi terület lesz.
Éghajlatváltozás:
A WWF éghajlatváltozással kapcsolatos programjának célja, hogy tudatosítsa a klímaváltozás okait, következményeit és a lehetséges megoldásokat. Célunk az energiatakarékos életmód és termelés elérése, valamint a jelenlegi energiaellátás és felhasználás átalakítása a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrások felé.
Veszélyeztetett fajok védelme:
A WWf a biológiai sokféleség megőrzésének céljával különleges figyelmet fordít az olyan kis egyedszámú, globálisan fontos fajokra, mint az óriáspanda, tigris, tengeri teknős, főemlősök, kékbálna, afrikai és ázsiai elefántok és orrszarvúak.
A WWF 1986-ban részt vett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ragadozómadár-védelmi programjában, melynek célja a kipusztulás szélére jutott magyarországi kerecsensólyom-állomány megmentése volt.
Hozzászólások