1043
Attribute Type Value

Kezdőlap / Magyarország állatvilága / Madarak / Darázsölyv

Keresés

A hét kérdése

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Darázsölyv (Pernis apivorus)

Fokozottan védett
Eszmei értéke: 100 000 Ft

Címkék: Darázsölyv , védett állat , madarak , Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet

Európában a legészakibb területek, a Brit-szigetek és a Pireneusi-félsziget kivételével, mindenütt költ. Kisázsiából hiányzik. Keleten Szibériáig terjed. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Hegyvidéki erdeink elterjedt, de szórványosan előforduló fészkelő madara. Ritkábban síkvidéki és ártéri erdeinkben is fellelhető. Hazánkban áprilistól szeptember elejéig tartózkodik.

Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. Színezetében változékony. Hátoldala rendszerint sötétbarna, alul általában világos, gyakran fehér alapon sötétbarna cseppfoltokkal mintázott. A lágyék és az alsó farkfedők harántsávosak. Az áll és a torok fehér, néha sötét szárfoltokkal tarkított. Farkán egy széles, sötét végszalag húzódik, s ezen kívül egy vagy két keskeny sötét szalag látható farktő közelében. A csőrtő és a szem körüli rész más ragadozó madaraktól eltérően apró, pikkelyszerű tollakkal fedett. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.

Legfontosabb tápláléka a különbözõ méh- és darázsfajok lárvái és bábjai. Ezek fészkét a földi lyukakból lábbal és csõrrel kaparja ki, majd a léphez hozzáférve, megeszi az abban levõ állatokat. Sokszor hosszan gyalogol a talajon és közben sokféle rovart, fõleg nagyobb bogarakat, sáskákat fogyaszt. Viszonylag gyakran fog gyíkot, siklót, néha madarat - fõleg még röpképtelen fiókákat - is kiszed a fészkébõl. Emlõsöket ritkán fog. A szülõk a fiókákat az elsõ héten szinte kizárólag méh- és darázslárvákkal táplálják, csak késõbb adnak nekik más táplálékot is.

Májusban már megfigyelhetõ jellegzetes nászrepülése, amikor szárnyait a teste felett és alatt is összecsapja, szinte tapsol velük. Viszonylag kis méretû, lapos fészkét mindig a törzs mellé építi zöld leveles ágakból. A fészek készítésében mindkét szülõ részt vesz. Elõfordul, hogy más ragadozó madarak - elsõsorban egerészölyv - elõzõ évi fészkét használja fel alapul. Szinte kizárólag tölgyesekben, illetve elegyes erdõben tölgyfára építi fészkét. A fészek talajtól való távolsága az erdõállománytól függ, általában 10-12 m, de lehet ennél lényegesen több is. Két tojást rak, több napos idõkülönbséggel. A kotlás 33-34 napig tart. Mindkét szülõ - de a tojó többet - ül a tojásokon. A fiókák kikelése utáni elsõ héten a hím hordja a táplálékot, a tojó etet. Késõbb - más fajokkal (héja, ölyv) ellentétben - mindkét szülõ azonos mértékben vesz részt a fiókák nevelésében. Az utódok hathetes korukban hagyják el a fészket, de éjszakánként még visszajárnak oda.

Hazai populációja az erdőirtások miatt sérülékeny. Mint csapatos vonuló, Olaszországban a sportvadászok célpontja. Mindezek indokolják szigorú védelmét, a Vörös Könyvbe való felvételét.