Dankasirály (Larus ridibundus)
Eurázsiában és Észak-Amerikában honosak, telelni délre vonulnak. Édes és sós vizű mocsarakban költenek, télen beköltöznek a városokba, vagy víztározók környékén élnek. Areája Izlandtól a Brit-szigeteken és Eurázsia mérsékelt övi zónáján keresztül Kamcsatkáig húzódik. Európában, hasonlóképpen Magyarországon is a legközönségesebb és leggyakoribb sirályfaj. Állománya az 1960-as és 70-es években rohamosan megnövekedett. Többezres telepeken költ a szegedi Fehér-tavon, a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park területein, Balatonlellén és a Kis-Balatonnál. Magyarországon márciustól novemberig tartózkodnak. Részleges vonuló, az állomány zöme a Földközi-tenger térségében tölti a telet, kisebb mennyiség, főként északabbi madarak a hazai Duna-szakaszon is áttelelnek.
Hossza 34-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-110 centiméter, testtömegük 200-400 gramm közötti. A hím feje a nászidőszakban csokoládébarna, szeme körül fehér gyűrűvel. Télen feje is fehér.
Rovarokkal, halakkal, gyümölcsökkel és dögökkel táplálkozik. Kiválóan repül, jól úszik.
Telepesen költ, a talajon zsombékokra, nádtörmelékből és növényi részekből készíti csésze alakú fészkét. A fészekalja 2-4 agyagsárga színű, sötétbarna foltozású tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. Rendkívül éberen védik fészektelepet, a háborgatókat azonnal megtámadják, elűzik. A fiókák 35 nap múlva lesznek önállóak. Költési ideje március-július.