Hantmadár (Oenanthe oenanthe)
A hantmadár Európa és Ázsia nagy részén költ, de Észak-Kanadában és Alaszkában is előfordul. Afrikában telel át, ritkábban Iránban és az Arab-félszigeten. Ausztrália és az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen előfordul. Országosan elterjedt, bár ritka hálózatban telepedő fészkelő madarunk. Afrikában telel, ahonnan április elején érkezik vissza hazai fészkelőhelyeire. Szeptemberben vonul el téli szállására.
A madár hossza 14.5-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-32 centiméter és testtömege 17-30 gramm. A hímeken a kékesszürke fejtető és hát, a szemen átfutó fekete maszk, valamint a fehér szemöldök sáv jellegzetes és fontos bélyeg. A tojók barnásabb, matt árnyalatúak, határozásuk nehezebb feladat. Mindkét nemnek fehér a farcsíkja. Csőre vékony, hegyes és fekete. Kiválóan alkalmas a táplálék felcsipegetésére.
Tápláléka rovarok, pókok, giliszták, valamint bogyók és magvak.
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április-június között van. A hantmadár, a síkságon gyakran kétszer, a hegyekben csak egyszer költ évente. A fészek fűből, szőrből és tollakból készül. Fészkét jól elrejtve kőrakásba, sziklaüregbe, talajüregbe, sőt olykor elhagyott ürgelyukba építi. Egy fészekaljban 4-7 világoskék tojás van, melyeken körülbelül 13 napig, inkább a tojó kotlik. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.