90
Attribute Type Value

Kezdőlap / Magyarország növényvilága / Vénic szil

Keresés

A hét kérdése

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Vénic szil (Ulmus laevis)

Címkék: Vénic szil , ártéri növény , Hortobágyi Nemzeti Park

Sokfelé megtalálható, de sehol sem gyakori, magányosan vagy kisebb csoportokban találjuk. Hazánkban többek között az ártéri keményfaligetek jellemző elegyfája. Közepes termetű fa, legfeljebb 30 méter magasra nő meg. Törzse erősen ágas, térgörbe, alul nagy terpeszekkel. Kérge barnásszürke, hálózatosan repedezik. Koronájára a szabálytalan alak jellemző, szabad állásban az alsó ágak lehajlanak. Hajtásai vékonyak, barnák, fénylők. Elliptikus levelei váltakozó állásúak, 7- 13 cm hosszúak, fonákuk enyhén szőrözött. A levél széle kétszeresen fűrészes, a fogak sarlósan előre görbülők. A levéllemez egyenletesen elkeskenyedő, csúcsa ék alakú vagy kihúzott. A hazai szilfajok közül ennek a legasszimetrikusabb a levélválla. Virágai változó méretű kocsányon csüngenek, levélhónalji csomókban nyílnak, színük zöldes-vörös. Apró virágai lágy, átlagosan 1 cm hosszú kocsányon fejlődnek. Körszárnyas lependéktermései pillásan szőrösek, a többi szilhez képes aprók és 1-3 cm hosszú kocsányon lógnak. Márciusban lombfakadás előtt virágzik. Termése májusban érik. Sárgás az őszi lombszíneződése. A talajjal szemben igénytelen, sziktűrő. Közepes tápanyagigénnyel rendelkezik. A nedves talajokat részesíti előnyben és az egy hónapnál rövidebb idejű elöntést még kibírja.