Nagy goda (Limosa limosa)
Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul, eljut Afrikába, Ausztráliába és Észak-Amerikába, az Atlanti-óceán partjára is. Szikes pusztáink, szikes tavaink helyenként elterjedt fészkelő madara. Március elején érkezik vissza afrikai téli szállásáról, s április elején lát költéshez.
Átlagos testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-82 centiméteres, testtömege 250-390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím. Nászruhában rozsdavörös színezetű, téli ruhában halvány szürkésbarna. Farka kontrasztosan fekete-fehér, szárnyain feltűnő fehér sáv húzódik Csőre hosszú, meghaladhatja a 10 cm-t.
Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik.
Fészekét a talajon építi, fészekalja rendszerint négy, olajzöld alapon halványan mintázott tojásból áll. Költési ideje április-július. A kikelő fiókák rendkívül erős lábbal születnek, s felszáradásuk után egy-kettőre elhagyják a fészek környékét. Az öregek vezetése mellett szerzik táplálékukat, s három-négy hetes korukban érik el röpképességüket. Hazai fészkelő populáció mellett itt vonulnak át az Észak-Európában fészkelő nagy godák is, ily módon előfordulhat, hogy hideg időjárás esetén márciusban tízezer egyed is feltorlódik egy-egy jó táplálkozó helyet nyújtó mocsárrészen. Őszi vonulása augusztus végétől november végéig zajlik. Áttelelő példány csak kivételesen akad.