Nyuszt (Martes martes)
A nyuszt egész Európában elterjedt, területei még Ázsiába is benyúlnak Nyugat-Szibériáig. Az erdő típusai iránt nem válogatós, tűlevelű és lombhullató erdőben egyaránt jól érzi magát. Elterjedési területe a hegyvidékeken a fahatárig korlátozódik. A kopár szirteket kerüli.
Testhossza 43–51 cm, farokhossza 20–26 cm, tömege 1,8 kg-ig terjedhet. Torka és melltájéka narancssárga színű, ez különbözteti meg a nyesttől, amelynek ez fehér színű. Szőrzete a test többi részén barna, farka bozontos és hosszú. Mellfoltja a has felé pöttyökre eshet szét, de soha sem ágazik el villásan, mint a nyestnél. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. Orra fekete. Erős karmaival könnyedén mászik a fán, közben a farkával biztosítja az egyensúlyát.
Ügyesen mászik, talán az európai emlősök közül a legjobban. Akár 4 métert is ugrik a fák lombkoronájában, a fán lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon. A talpán található szőr nemcsak a hidegtől óvja, hanem a havon is megkönnyíti a mozgását. Területét végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg, amely a tápláléktól függően 5-23 km²-re is kiterjedhet. Finnországban sok ellensége előfordul (pl. szirti sas), ezért itt inkább éjszaka mozog, bár ilyenkor is áldozatul esik néha az uhuknak.
Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak étrendjében.
A nyár közepén párzik és a vemhességi idő általában annyira elhúzódik (megtermékenyített petesejt késleltetett beágyazódása miatt), hogy a kölykök csak áprilisban jönnek a világra. 30 gramm a súlyuk, a fészket június vagy július környékén hagyják el és születésük után hat hónappal lesznek teljesen önállóak.
Hazánkban védett, azokban az országokban, ahol nem került védelem alá, prémjéért előszeretettel vadásszák, de az emberen kívül óvakodnia kell a szirti sastól és az uhutól is.