990
Attribute Type Value

Kezdőlap / Magyarország állatvilága / Hüllők / Erdei sikló

Keresés

A hét kérdése

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Erdei sikló (Elaphe longissima)

Védett
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Címkék: Erdei sikló , védett állat , hüllők , Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet

Dél- és Közép-Európa lakója, megtalálható a Kárpát-medencében és a Balkánon, illetve Kis-Ázsia nyugati részén és a Fekete-tenger keleti partjai mentén. Napsütötte domb- és hegyvidéki erdőségekben és vidékükön találkozhatunk vele.

Akár két méteresre is megnövő kígyófaj, bár a magyarországi példányok ritkán érik el a 160 centiméteres hosszt. A kifejlett erdei siklók hasa sárgásfehér, hátuk és oldalaik zöldesek, barnásak vagy szürkések. A halántékon világossárga félholdmintázat látható, bár az idősebb állatokról ez hiányozhat. A fiatal példányok világos alapszínét háti és hasi oldalukon egyaránt barnás sötét foltok tarkítják, és ugyanilyen arccsíkjuk van a szem és az áll között.

Ragadozó: táplálékát főleg rágcsálók, cickányok, illetve madarak, tojások és fiókáik képezik. Mérge nincs, így áldozatait vagy élve nyeli el, vagy afféle kis óriáskígyó módjára megfojtja őket. A mesterséges fészekodúkra is gyakran rájár.

Októbertől április-májusig telel, olykor több példány is összegyűlhet egy helyen. Gyakran emberek közelében, különféle épületekben találja meg az ideális száraz, meleg helyet a téli álomhoz.

Párzására június közepén kerül sor, miután a hónap végén vagy július elején a nőstény 5–8 sárgásfehér, puha, hosszúkás tojást rak. Az általában füzérré összeragadt tojások vagy a földbe, vagy valamilyen rothadó növényi halom (komposzt, avar) alá kerülnek. Időjárástól függően az utódok augusztus végén vagy szeptember elején kelnek ki, és 6–8 napos korukban bekövetkezett vedlésükig nem táplálkoznak.

Természetes ellenségei közé a menyétfélék, a vörös róka, a sün, a vaddisznó és különféle ragadozó madarak tartoznak. Sajnos az emberek oktalan félelmükben gyakran végeznek vele.