Sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus)
Sarkvidéki elterjedésű madárfaj. Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részeinek láp és mocsárvidéken él. Télen délebbre költözik. Hozzánk legközelebb Skandinávia északi részein, a Lappföldön költ. Nálunk ritka téli vendég. Legrendszeresebben a Hortobágyon és a Tiszántúl délebbi területein mutatkozik, de előfordul a Kiskunsági Nemzeti Park szikes pusztáin és a Szegedi Fehértó térségében is. Kedveli a szikes puszták és szikes tavak közelében lévő hátasabb szántókat, ahol kisebb csapataival gyommagvakat szedeget. Október közepétől február végéig szóródnak hazai megfigyelési adatai.
Hossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm. A hím torka nyáron fekete, hasa fehér, nyakhátulja rozsdavörös. A tojó rejtő színezetű, de a tarkó vörös foltja halványabb formában nála is megtalálható.
Költési időszakban szúnyogokat, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.
A fészket a tojó földre építi, fűből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja. A fiókák fél-fészekhagyók. Költési ideje április-július.
