Vidrafű (Menyanthes trifoliata)
Az északi félteke zsombékosaiban, láprétjeiben található meg. Európa nagy részén előfordul, Ázsiában és Észak-Amerikában a kipusztulás szélén áll.
Lágy szárú, 10-30 centiméter magas, évelő vízinövény. Pionír faj. Vízszintesen kúszó gyökértörzséből fejlődnek hármasan összetett levelei, később a virágzat. A levél alapja 5–10 cm hosszú, hártyás szélű hüvely, a levelek elliptikusak, élük hullámos, erezetük élrefutó szárnyas. A növény április-május környékén virágzik. Fehér, piros vagy lila virágai rojtos cimpájúak, és tömött fürtbe tömörülnek. Termése tok.
Hatóanyagai keserű szekoiridoid-glikozidok (foliamentin és mentiafolin), keserű monoterpén alkaloidok (gencianin). A vidrafüvet hagyományosan étvágygerjesztőnek és hízókúránál használják, gyomorkeserű-likőrök alkotóeleme. A növény fokozza a gyomornedv-elválasztást és a nyáltermelést, továbbá gátolja prosztaglandinok és a leukotrién B4 bioszintézisét és emiatt különleges gyulladásgátló hatása van. A népi gyógyászatban lázcsillapításra használják (ezt azonban a hatóanyagok nem magyarázzák). A homeopátia lázrohamok, fej- és izomfájdalom esetén alkalmazza. Többféle gyógykészítmény alkotóeleme. Védelem alatt áll, nem gyűjthető!